Minden írónak nagy öröm a boltokban látni a könyvét, és érthető, hogy sokan türelmetlenek, és minél előbb el akarják érni ezt az álmot. De az igazság az, hogy egy szerzőnek sokkal többet árt, ha egy rosszabb regényét megjelentetik, mint az, ha egy jó kézirata a fiókban marad.
A felfedezetlen tehetségek értékesek, ők még bármilyen magasságokig eljuthatnak.
Ha már megjelent egy könyved, akkor íróként már az alapján fognak megítélni, akkor is, ha az csak egy kis része mindannak a munkának, amit alkotóként addig a pontig létrehoztál (ritka az olyan szerző, aki egy regényt írt egész életében, és azt rögtön ki is adták).
Gondolj bele: mi van, ha az a regény rossz kritikákat kapott, ha nem szerették az olvasók, ha rosszul fogyott, vagy teljesen eltűnt a könyvek tengerében, olyan, mintha nem is létezne?
Az írók általában bukásnak élik meg, ha egy kiadónak elküldték a kéziratukat, és az visszautasította. De kevesen gondolnak bele, hogy ez a kis csalódás sokszor éppen egy sokkal nagyobb és nyilvánosabb csalódástól menti meg őket. Egy visszautasítás után még mindig ott állnak a szerző előtt ugyanazok a lehetőségek, amik egy megjelentetett, de megbukott könyv után már nem.
Számba vettem néhány olyan helyzetet, amikor sokkal jobban jársz, ha elutasítják a kéziratodat, mint ha megjelentetik.
1. Nem elég jó a kézirat
Ez a leggyakoribb és legtisztább ok, de az írók jelentős része ezt az indokot fogadja el a legnehezebben: egyszerűen a kézirat nem elég jó a kiadáshoz.
Ez nem is feltétlenül azt jelenti, hogy a történet vagy a szöveg kimondottan rossz, attól még, hogy azt a regényt egy kiadó elutasította, lehetnek komoly értékei.
A „nem elég jó” egy nagyon széles spektrum, aminek az egyik végén ott vannak a szinte olvashatatlan, összecsapott, hibáktól hemzsegő, mindenféle átgondolás nélkül összekalapált történetek. A másik végén viszont ott vannak a jó stílusban megírt, érdekes alapötlettel rendelkező, gondosan kidolgozott regények, amiknek viszont van pár jelentős hibája. Lehet, hogy az elejébe beleolvasva még mesterműnek tűnik a regény, de csak később, az egészet látva derül ki, hogy a cselekmény szétesik.
Miért jársz jobban ebben az esetben, ha visszautasítanak a kiadók?
Ennek egyértelműnek kellene lennie: miért lenne az neked jó, ha kiadnának tőled egy olyan regényt, amiről a szerkesztők is tudják, hogy problémák vannak vele?
Ha a kiadó úgy gondolja, hogy a történet nem működik, vagy a karakterábrázolás, a világépítés vagy valamilyen egyéb vonatkozásban nem működik, akkor valószínűleg az olvasók is hasonló véleményen lesznek.
Senki sem akarja olyan élménnyel kezdeni az írói karrierjét, hogy elégedetlen olvasók kritikáit böngészi .Lehet, hogy most bánt, hogy nem kapsz publikálási lehetőséget, de évek múlva, amikor fejlődtél és sokkal jobb íróvá váltál, megköszönöd az égieknek, hogy sosem jelentették meg a korai zsengéidet.
2. Még nem állsz készen a kiadásra
Van olyan, hogy az író összehoz egy egész jó regényt, működik a történet, nincsenek benne óriási hibák. Azt a kiadó is érzi, hogy az illető még nem vérprofi, csúszkál a szövege, nincs meg a teljes írói eszköztára, de reménykednek abban, hogy hamar felnő a feladathoz.
Van olyan szerző, aki tényleg felnő, a tapasztalatlanságát ellensúlyozni tudja, és gyorsan fejlődik. De van olyan eset, amikor a kiadó elkezd dolgozni egy íróval, és akkor derül ki, hogy még amatőr szinten van.
Ennek az egyik tünete a nem megfelelő hozzáállás, amikor az illető elutasítja a kívülről jövő segítséget, mert azt hiszi, ő jobban tudja. Nem tud alkalmazkodni a kiadás folyamatához és a könyvpiac működéséhez.
Lehet, hogy közreműködő az író, de nem érti, mit kérnek tőle, nem tudja megcsinálni a szerkesztést, nem tudja, hogyan adhatná el magát szerzőként, nem tudja promotálni a könyvét stb.
Miért jársz jobban ebben az esetben, ha visszautasítanak a kiadók?
Ahogy sok más munkához, a könyvkiadáshoz is érettség kell. Egyrészt kell egy írói érettség, tapasztalat és az írástechnikai alapok megléte. Abban az esetben, ha ez nincs meg, akkor a szerző számara az első könyvének a szerkesztése szenvedés lesz. Ha a következő években nem pótolja be a technikai hiányosságait, akkor az összes többi könyve kapcsán is ugyanazok a gondok fognak felmerülni.
Másrészt szükség van személyes érettségre. Együtt kell tudni működni többféle szakemberrel, vezetőkkel, szerkesztőkkel, grafikusokkal, marketingesekkel, be kell tartani a határidőket, rendelkezni kell némi marketingszemlélettel, hogy az ember sikerre tudja vinni a könyvét.
Az, hogy valaki megírt egy jó regényt, egy szép teljesítmény, de ettől még messze nem garantált, hogy sikeres szerző lesz belőle. Ha pedig túl korán kap publikálási lehetőséget, amikor még se emberileg, se íróként nem áll erre készen, akkor egy kötet után megreked a karrierje. És egyáltalán nem biztos, hogy az a kiadó, ami az első kéziratát megjelentette, a másodikat is meg fogja.
3. Jó író, rossz ötlet
Van olyan eset, amikor a szerző tehetséges, technikailag sincs gond azzal, amit ír, a stílusa gördülékeny, olvasmányos. A képességei abszolút megvannak ahhoz, hogy megalkosson egy jó regényt, egyszerűen az aktuális kéziratának az alapötlete nem jó.
Ezen érthetjük azt, hogy az ötlet elcsépelt, unalmas, nincs benne semmi új vagy érdekes. Érthetjük azt, hogy a téma retró, vagy pedig éppen nincsen rá akkora piaci igény (pl. már kevésbé menők a vámpíros urban fantasyk). Előfordulhat ez akkor, ha az illető nem elég olvasott, nincs megfelelő zsánerismerete, így amit ő eredetinek gondolt, azt a veterán olvasók klisésnek találják.
Vagy az is lehet, hogy az író éppen, hogy túlságosan eredeti próbált lenni, és kísérletezett, de a végeredmény egy zavaros katyvasz lett. Kezdő íróként jobb, ha nem próbálunk egy zsánert forradalmasítani (főleg, ha nem is ismerjük behatóan).
Olyan esetek is előfordulnak, hogy a szerző, aki egy bizonyos zsánerben vagy korcsoportban sikeres, átvált egy másikra, annak viszont nincs tisztában a szabályaival, vagy egyszerűen kiderül, hogy az nem az ő terepe. Például felnőtt regényekre szakosodott szerző próbál ifjúsági regényt írni, krimiíró próbál romantikus regényt írni, ifjúsági szerző próbál felnőtt sci-fit írni.
Miért jársz jobban ebben az esetben, ha visszautasítanak a kiadók?
Szomorú látni, ha tehetséges szerzők azért rekednek meg, mert végletekig ragaszkodnak egy adott regényhez, egy ötlethez. Mindenáron azt a történetet akarják megjelentetni, pedig sokkal jobban járnának, ha belekezdenének egy másikba.
Szintén szomorú, ha a szerzőnek komoly erősségei vannak egy területen, de ezt nem ismeri fel, vagy egy külső vagy belső előítélet miatt direkt szembe megy azzal, amiben tehetséges.
Az, hogy valaki jó író, önmagában nem elég, kell hozzá egy jó téma is. Nem mindenki találja meg rögtön a hozzá leginkább illő témát, vagy azt, ami az olvasóközönséget leginkább érdekelheti.
Persze az író szereti az alapötletét, mert ha nem vonzaná, nem is írná meg. De kérdezd meg magadtól, hogy mi neked az előnyösebb: ha kiadnak tőled egy közepes történetet, ami eltűnik a piacon? Vagy ha vársz még pár évet, és egy igazán eredeti és hozzád passzoló történettel berobbansz?
4. A mű nem illik a kiadó profiljába
Lehet, hogy semmi nagyobb baj nem volt a kéziratoddal, sőt, lehet, hogy még a szerkesztőnek is tetszett, csak egyszerűen a kiadó nem tudja elhelyezni saját választékában.
Lehet, hogy szépirodalmi kiadóba küldtél egy pörgős thrillert, lehet, hogy egy szórakoztató irodalomra szakosodott kiadóba küldted az experimentális posztmodern regényedet. Lehet, hogy fantasztikus elemekkel teletűzdelt áltörténelmi regényt küldtél egy olyan kiadónak, ami csak történelmi regényekkel foglalkozik.
Ezért fontos, hogy nézz körül a piacon, mielőtt továbbküldöd a regényed. Böngészd át a kiszemelt kiadó választékát, és gondolkozz el azon, hogy vajon a te történeted beleillik-e. Lehet, hogy te azt gondolnád, hogy igen, de a háttérben nekik lehetnek olyan szempontjaik, amiket nem ismersz.
Miért jársz jobban ebben az esetben, ha visszautasítanak a kiadók?
Íróként talán még nehezebb is lehet azt feldolgozni, hogy annak ellenére, hogy jó a kéziratod, a választott kiadó nem karolja fel. Viszont emögött a döntés mögött általában az a megfontolás áll, hogy úgy gondolják, nem tudnák megfelelően megtámogatni a könyvet, az olvasók tőlük más típusú történeteket keresnek, náluk nem lenne sikeres.
Egy alapvetően jó kéziratot elutasítani a kiadónak sem kellemes, de hosszú távon szerző érdekeit is ez szolgálja. Sokkal többet ártanának neki, ha lekötnék magukhoz, miközben más kiadónál sokkal jobb helyen lenne.
Hogy lendülj túl íróként egy kudarcon?
Aki kitartó és tehetséges, azt nem fogja megakadályozni néhány elutasítás. Ha meg tudott írni egy jó történetet, akkor valószínűleg meg tud írni utána még többet is. Valamint ha már befutott, akkor még mindig előveheti azt a régi, fiókban pihenő szöveget.
Viszont ha kiadják egy rossz regényét, akkor azt örökké hozzákötik a nevéhez. Az egy dolog, hogy esetleg a kötet bukás lesz, és negatív visszajelzéseket kap, de utána hiába ír meg egy remek kéziratot, az az olvasó, aki már egyszer csalódott egy szerzőben, nem valószínű, hogy újra próbát tesz vele.
A szakma is figyeli az új tehetségeket, de akinek az első művét nem találták színvonalasnak, azt leírják, és utána sokkal nehezebben vív ki magának elismerést.
Sokkal nehezebben tud úgy átmenni egy új kiadóhoz, ha az előzőnél már volt egy rosszul fogyó könyve.
Ma már nincs kizárva, hogy egy hagyományos kiadó átvegyen egy korábban szerzői kiadásban megjelenő szerzőt, de szintén abban az esetben, hogy ha a korábbi könyvei igényes kivitelben jelentek meg, rendes szöveggondozással, és elnyerték az olvasók tetszését.
A sikerhez több összetevő megléte szükséges: tehetséges író + jó téma jól kivitelezve + a kéziratot jól képviselni tudó kiadó + meglévő olvasói érdeklődés.
Nem érdemes olyan kiadóhoz vinni a kéziratodat, aminek nem a profilja, vagy csak rossz feltételekkel adná ki (nem megfelelő terjesztés, szinte semmi marketing). Mégis sokan vannak, akik az elutasított kéziratukat rögtön elviszik magánkiadásba.
Amint írtam, a magánkiadás már nem egyenlő a rendes írói karrier végével, de a hagyományos kiadásnak az csak abban az esetben alternativája, ha ott annyi szakmai odafigyelést kap a könyv, mint egy hagyományos kiadónál kapott volna.
Ha egy szerzőt elutasítják a kiadók, és ő valami olcsó kivitelben adja ki a regényét, hogy még a profi grafikust, tördelőt, szerkesztőt stb. is kispórolja, az később nem fog használni a karrierjének.
Sokkal jobban jársz, ha türelmes vagy, és előbb
1. megszerzed a kellő gyakorlatot, technikai tudást,
2. megírsz egy olyan történetet, ami hozzád is közel áll, és az olvasókat is képes megragadni,
3. olyan kiadót keresel neki, ami nemcsak, hogy hajlandó megjelentetni a regényed, hanem ahol az esélyt kap a sikerre.
