Az irodalmi szerkesztés típusai – Ezt kell tudnod íróként

Sokan szeretnének itthon publikált szerzők lenni, és szerencsére a szerzőknek ma már pontosabb információik vannak arról, hogyan lehet bejutni egy kiadóhoz, hogyan érdemes pályázni, és arra nézve is, hogy íróként hogyan fejlődhetnek.
Magyarul is egyre több írástechnikai anyag elérhető, megjelentek az íróiskolák, és megjelent alternatív lehetőségként a szerzői vagy magánkiadás is. Valamint az irodalmi szerkesztés elismertebbé vált önálló szakterületként.
Sokféle szerkesztési munka létezik, szerkesztő dolgozik a tévéműsorokban, az újságoknál, a kiadókban. Foglalkozhat szakszövegekkel, weboldalak szövegeivel, cikkekkel stb. Viszont az irodalmi szerkesztő az, aki kifejezetten irodalmi műveken dolgozik, regényeken, novellákon, meséken, verseken stb.

Ahogy növekszik az írókat megcélzó szolgáltatások száma, természetes, hogy lesznek köztük valóban hasznosak és minőségiek, és lesznek köztük rosszabbak. Valószínűleg mindenki találkozott már olyan hirdetéssel, amiben kezdő szerző valódi szakmai háttér nélkül irodalmi ügynökséget indít, pár kötetes szerző tanfolyamokat tart, vagy emberek néhány bétázott regény után irodalmi szerkesztést vállalnak.

Az remek, hogy a kezdő írók is felkereshetnek szabadúszó szerkesztőket és vállalkozásokat, akik segíthetnek a kéziratuk fejlesztésében, akkor is, ha egy hagyományos kiadóhoz szeretnének bejutni. Ha pedig valaki a regényét szerzői kiadásba szeretné vinni, feltétlenül szükséges, hogy megjelenés előtt átnézze egy profi.
Viszont hiányosak lehetnek az információk azzal kapcsolatban, hogy egy adott típusú szerkesztés mit is takar, mi a célja, kinek és milyen okból érdemes igénybe vennie.

Ebben a cikkben összeszedtem, hogy mit kell tudnod ahhoz, hogy képes legyél kiválasztani a te igényeidnek megfelelő szerkesztést és szakembert.

Külföldön már sokkal régebb óta léteznek írókat segítő cégek és szabadúszók, mint itthon, ezek változatosabbak és áttekinthetőbbek, és több információt találni a szolgáltatásokról. Magyarul ezzel szemben alig találni általános tanácsokat.
Ha külföldön felkeresel egy szabadúszó szerkesztőt, általában pontos tájékoztatást kapsz arról, hogy milyen típusú szolgáltatást mennyiért vállal. Itthon a tájékoztatás sokszor kimerül annyiban, hogy „Szerkesztés: X Ft/ív vagy karakter”.
Mivel nincs arra egy általános meghatározás, hogy pontosan az irodalmi szerkesztés mit is foglal magában, ezért ezt a szolgáltatást kínálók is szabadon értelmezhetik. Mivel a még nem publikáló írók sem tudják pontosan, hogy miből kéne állnia a szerkesztésnek, azt sem tudják, mik lehetnek a szerkesztővel kapcsolatban az elvárásaik.

Az irodalmi szerkesztés szintjei

A szerkesztési folyamat nem mindig ugyanazokból a lépésekből meg javítási körökből tevődik össze. Máshogy dolgozik egy olyan szerkesztő, akik szakszövegekkel foglalkozik, máshogy az, aki egy szépirodalmi kiadónál van, máshogy az, aki egy szórakoztató irodalmi kiadónál. Valamint egy magánkiadónál meg egy hagyományos kiadónál dolgozó szerkesztő is máshogy dolgozik.

A fő probléma a „küldd el nekünk a kéziratod, megszerkesztjük X Ft-ért” típusú felhívásokkal, hogy sokszor nem derül ki, hogy  mégis miféle szerkesztésről beszélnek. Mert a szerkesztésnek is több fajtája és többféle szintje van, amelyek másfajta szaktudást igényelnek, és a munkaidejük is más.

Míg külföldön a szerkesztésen belül világosan elkülönülnek a más-más jellegű munkák, mindegyiknek külön neve és árazása van, addig ezek itthon összemosódhatnak.
Így a „szerkesztés” bármi lehet, amit a szolgáltató, magánkiadó annak mond.

A kiadott könyvek általában két típusú javításon mennek át: szerkesztés, ami alatt értjük a tartalmi szerkesztést és a stilisztikai szerkesztést is, valamint korrektúra.

Ezeket bővebben leírom a Szerkesztési Szolgáltatások aloldal végén, így nem fejtem ki őket hosszan, csak a lényeget idézném fel.

A korrektornak és a szerkesztőnek más a feladata, ezek különböző munkakörök, és általában aki szerkeszt, az nem végez korrektori feladatokat, és fordítva. Nagyon fontos, hogy a regényeden mindkét munkafolyamat el legyen végezve, és lehetőleg két különböző szakember által.

A korrektorról azt fontos tudni, hogy ő nyelvtanilag javítja a szöveget, figyeli a hibákat, az elírásokat, a váltakozó elnevezéseket stb. Ő viszont nem foglalkozik a szöveg tartalmával, a történettel, stilisztikailag sem nagyon javíthatja a kéziratot.

Ez már a szerkesztő feladatai közé tartozik, elsősorban a prózára irányul, hogy a szövegnek legyen sodrása, könnyen olvasható legyen, világos és érthető legyen, az író azt fejezze ki általa, amit ki akar fejezni, azt a hangulatot adja át, amit szeretne.
Ám nem foglalkozik a történettel, nem foglalkozik a dramaturgiai vagy karakterábrázolással kapcsolatos hibákkal. Ennél a szerkesztő nem ad neked írástechnikai tippeket, nem mondja el, mi a gond a konfliktusoddal, sem azt, hogy milyen lyukak vannak a háttérvilágodban. Egyszóval a tartalmi kérdésekkel nem nagyon foglalkozik.
A stilisztikai javításhoz nem kell annyi zsánerismeret, mint ha valaki tartalmilag javítaná a kéziratot. Viszont valamennyi zsánerismeret ahhoz is kell, különben stílusidegen lesz a szöveg ott, ahol belenyúlt.
Itthon azt, aki kizárólag stilisztikai szerkesztést végez, olvasószerkesztőnek vagy nyelvi lektornak is hívják.

Itt a tartalmi kérdések is előkerülnek, az irodalmi szerkesztő már vizsgálja a történetet, a dramaturgiai ívet, a karakterfejlődés ívét, hogy a szereplők mennyire hitelesen viselkednek, feltárja a történetben a lyukakat, a konfliktus hiányát, kihúzatja a fölösleges részeket, vagy kipótoltatja a történetet, fantasztikus regényeknél vizsgálja a háttérvilágot stb.
Képes adott olvasórétegre szerkeszteni a regényt, ismeri annyira a piacot, hogy tudja, mi által lesz egy történet sikeresebb. Ismeri a zsánereket és a hozzájuk kapcsolódó elvárásokat; ha ifjúsági regényről vagy meséről van szó, akkor tud korcsoportra szerkeszteni (ez mondjuk a stilisztikai szerkesztésnél is lényeges).

Miért fontos, hogy a regényed a teljes szerkesztési folyamaton átmenjen?

Egyértelmű, hogy egy regény, novella vagy bármilyen mű (jó esetben) nem jelenhet meg úgy, hogy nem történt meg rajta a teljes irodalmi szerkesztés, vagy kihagyták a korrektúrát.

Itthon a hagyományos kiadókon belül általában egy ember, a szerkesztő végzi a kéziraton a stilisztikai és a tartalmi fejlesztést is, ezek nem különülnek el külön munkafolyamatokként. Legföljebb annyi történik, hogy amikor nekikezdenek az íróval a szerkesztésnek, először a nagyobb, tartalmi dolgokat javítják, és a stilisztikai javítás az utolsó kör.

Ha megnézzük egy külföldi szabadúszó szerkesztő ártábláját, akkor minden esetben ott van, hogy ő melyik típusú szerkesztésért mennyit kér. Még aki nem szakmabeli, annak is világos, hogy egész más munka, ha valaki az egész történetet mélységében elemzi, és részletes átírási tanácsokat ad szerzőnek, meg ha valaki stilisztikailag javítja. Valamint másféle tudás is kell a két munkához, így attól, hogy valaki remek olvasószerkesztő (csak a stilisztikát javítja), nem fog érteni a dramaturgiai javításokhoz.

Hogy néz ki a szerkesztés szerzői vagy magánkiadásban?

Évekkel ezelőtt a szerzői vagy magánkiadásnak kimondottan rossz híre volt, de ma már az olvasók is bátrabban vesznek kézbe nem hagyományos kiadó által megjelentetett köteteket, és egyre többször pozitívan csalódnak.
Gyors fogalommagyarázat: a magánkiadás az, amikor a szerző felbérel egy magánkiadót, hogy végezze el a kiadáshoz szükséges munkákat, így a kiadó szervezi a szerkesztést, tördelést, borítót, nyomtatást, terjesztést stb. A szerzői kiadásnál mindezt a szerző szervezi, ő választja ki a szerkesztőt, tördelőt, borítótervezőt, valamikor a nyomdát is, esetleg a könyv terjesztésében segít magánkiadó.

A színvonal emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy sokkal több szakértő elérhető már a szerzői kiadást választó íróknak is. Hozzám hasonlóan olyan szerkesztők, korrektorok, tördelők, grafikusok stb., akik sok évet eltöltöttek a szakmában, és a legnagyobb kiadóknak is dolgoztak már. Régen ez kevésbé volt jellemző.

Nagyot változott a szerzői kiadáshoz való hozzáállás is. Régebben az volt az elképzelés, hogy annál az ember felkeres egy olcsóbb magánkiadót, aki pár hónap alatt legyártja a könyvet, amit az író otthon lelkesen kirakhat a polcra, de az olvasó számára az kevéssé élvezhető, mert nem végezték el rajta a szükséges szakfeladatokat.
Egyre több szerzői kiadást választó írónak már egész más hozzáállása van. Nem az a céljuk, hogy legyen valamilyen könyvük, hanem kimondottan olyan művet szeretnének a nevük alatt megjelentetni, ami épp olyan színvonalas, mint az ismert hagyományos kiadók kötetei.

Szerencsére jelennek meg itthon is ilyen szerzői vagy magánkiadású könyvek, amik elérik ezt a színvonalat, és ez jórészt a szerzők igényességének köszönhető, és hogy megválogatják, kivel dolgoznak együtt.
Egy rendezvényen írókkal voltam kerekasztalbeszélgetésen, és egy szerzői kiadásos alkotó elmesélte, hogy ő bétáztatja a regényét, átnézi, a szerkesztővel is több körben javítják, átolvassa korrektúra és tördelés után is. Közben még igyekszik fejlődni, és eljár kreatív írás kurzusokra is. Ez nem kevés pénzébe és munkájába került, viszont ő lett az egyik legjobb nevű szerzői kiadásos író a piacon, mivel nemcsak egy könyvet szeretett volna a polcára vagy a boltokba, hanem minőségi élményt akart adni az olvasóknak.

Viszont azt is kell tudni, hogy a szerzői kiadásnál van teljes szabadságod, ha magánkiadóhoz fordulsz, az a saját embereinek fogja kiadni a munkát, és általában nem tudod előre, kik lesznek azok.
Vannak már magánkiadók, akik hangsúlyozzák, hogy nekik fontos a szöveggondozást, így csak teljes szerkesztéssel jelentetnek meg kéziratokat. De sok itthoni magánkiadó, főleg azok, akik viszonylag olcsón ígérnek gyors megjelenést, leginkább nyelvtani javítást végeznek a regényeken.
Van itthon egy ismer hibrid kiadó, akinek vannak hagyományos és magán rendszerben is megjelentetett könyvei; náluk magán úton 2 millió forint fölött kezdődik a kiadás. Ők például teljes szerkesztést vállalnak, mert ebből az összegből már kijön a szerkesztő munkadíja, és nem pár órát tud csak foglalkozni a kézirattal, hanem heteket.

A szerkesztési szolgáltatások zűrzavara

Említettem, hogy itthon nem egységes, mit értenek azon, hogy a szerkesztő javít egy regényt.
Ha magánkiadóhoz mennél, szerencsés esetben már a szolgáltatás leírásából kiderül, hogy tartalmi fejlesztés benne van-e az árban.
Persze nem hibás az, hogy ha valaki stilisztikai javítást ajánl, és azt szerkesztésnek hívja. Ez a magyar gyakorlat hiányossága is, hogy ezek a munkák összemosódnak (bár valamikor úgy különítik el, hogy lektor és olvasószerkesztő, és a tartalmi fejlesztés a „lektori vélemény”, a „szerkesztés” meg stilisztikai javítás). Viszont fontos, hogy a megegyezés előtt kiderüljön, a kiadó közölje veled, hogy pontosan mit vállal, és ne azután ébredj rá, hogy kifizettél egy nagyobb összeget.
Ha valami nem világos, mindenképpen kérdezz rá a kiadónál, még mielőtt bármilyen szerződést aláírnál!

Évekkel ezelőtt ezt még nem hittem volna, de szerzők elmesélése alapján kiderült, hogy az ismertebb hagyományos kiadók se mindig fejlesztik tartalmi szempontból a regényeket.
Főleg, ha egy kiadónak kevés magyar szerzője van, leginkább külföldi regényeket adnak ki, előfordulhat, hogy csak olvasószerkesztőket, fordított szövegek szerkesztésére specializálódott szakembereket alkalmaznak. Egy fordításon pedig nem kell (nem is szabad) tartalmi szerkesztést végezni, így amikor a kiadó felkéri az egyik munkatársát, hogy szerkesszen meg egy magyar regényt, a stilisztikai csiszolást remekül elvégzi, de semmilyen megjegyzést nem tesz a dramaturgiával, karakterábrázolással, logikával, háttérvilággal stb. kapcsolatban. Egy hagyományos kiadónál publikáló krimiíró mesélte, hogy a szerkesztő még azzal kapcsolatban sem mondott semmit, hogy a nyomozás logikusnak tűnik-e, ami pedig rendkívül fontos a zsánerében.

Ezért van nálam külön Tartalmi szerkesztés szolgáltatás, mert előfordulhat, hogy az író leszerződik egy számára szimpatikus magánkiadóval, akik elvégzik a stilisztikai szerkesztést, de a regény tartalmi fejlesztését nem.
Valamint hozzám és más szabadúszó kollégákhoz is jöttek hagyományos kiadóknál publikáló szerzők, akik tudták, hogy a kiadói szerkesztő a stilisztikai javítást elvégzi a regényükön, de a tartalmit nem, így viszont nem akarták az olvasók elé tárni a történetüket.

Azt szintén kevesen tudják, hogy ha egy kiadónál ilyen gond merül fel, hogy egy regényt szívesen megjelentetnének, de nincs olyan munkatársuk, aki ért a zsánerhez vagy a magyar regények fejlesztéséhez, akkor íróként kérhetsz tőlük másik szerkesztőt. Te is javasolhatsz szakembereket azzal, hogy úgy érzed, ő ismeri a zsáneredet, és jól tudnátok együttdolgozni.
Volt, hogy hagyományos kiadónál publikáló szerző kért fel (a kiadója jóváhagyásával) szerkesztésre. Magával a kiadóval korábban nem dolgoztam, de úgy voltak vele, hogy ha az írónak ez a vágya, ezt teljesíteni tudják.

Mit ellenőrizz, mikor irodalmi szerkesztőt keresel a regényedhez?

Itthon vannak mindenki által elérhető remek szakemberek, akikről ódákat zengenek az írók, és azt is hozzáteszik, hogy a közös munka által rengeteget tanultak, fejlődtek alkotóként. Viszont rendszeresen hallok olyan történeteket is, hogy valaki nagyobb összeget kifizetett a regénye javításáért, és kezdő íróként is észrevette, hogy a szerkesztő nem ért a szövegéhez (a zsánerhez vagy az írástechnikához sem igazán), rossz tanácsokat ad neki.
Előfordul, hogy a pályakezdő szerkesztők nem gyűjtenek tapasztalatot, nem csatlakoznak egy kiadóhoz vagy műhelyhez, hanem elvégeznek valamilyen képzést, és komolyabb szakmai gyakorlat nélkül, néhány bétázott regénnyel már vállalkozást indítanak, és szerkesztőként hirdetik magukat.
Van, amikor az illető csak egy pár hetes szerkesztőképzést végzett, vagy a hosszabb képzést még el sem végezte, nem vizsgázott le, de már hirdeti a szerkesztői szolgáltatásait.

Szép honlapot, lelkes ajánlásokat mindenki tud intézni magának, jó marketingérzékkel ismertségre tud szert tenni, de mindezek a dolgok nem mutatják meg neked, hogy arra a szakemberre rábízhatod-e a regényedet.
Összeszedtem, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni.

• Tapasztalat

Fontos utánajárni, hogy a szakembernek van-e szerkesztési tapasztalata. Akinek van, az a weblapján ezt ki fogja írni.
Ha valaki nem nagyon tud regényeket felmutatni, amiket ő gondozott, az azt jelentheti, hogy az illető teljesen kezdő.
Ha egy-két magánkiadású regényt szerkesztett csak, lehet, hogy egy barátjának tett szívességet.
Persze mindenki kezdőként indul, és így is lehet valaki ügyes, csak ez nehezebben derül ki, ha nem láttad még a munkáit. Esetleg ha nagyon szimpatikus az illető, megkérheted, hogy először csak egy pár oldalas mintaszerkesztést végezzen el a kéziratodon (persze nem ingyen), hogy fel tudd mérni a munkáját.

Ha meggyőződtél róla, hogy a szakembernek van tapasztalata, és több kiadott könyvet is szerkesztett, arra kell még figyelni, hogy mi a szakterülete.

• Szakterület

Irodalmi szövegeket gondozott, vagy szakszöveget? Szórakoztató vagy szépirodalmi köteteket?
Van számos szerkesztő és fordító, aki elvállal regényeket és ismeretterjesztő műveket is, ez nem probléma, de ha azt látod, hogy az illető portfóliójában nincs is nagyon irodalom, ő valószínűleg nem fogja tudni kellő hozzáértéssel megszerkeszteni a kéziratodat.
Egyes szakemberek midbrow szerkesztők, vagyis a szépirodalmi műveket is meg tudják szerkeszteni, meg azt is, ami szórakoztató irodalom, de a szépirodalom felé hajlik. Viszont lehet, hogy egy romantikus, ifjúsági vagy kalandregény már távol áll tőlük.
A szépirodalom és a szórakoztató irodalom más eszközkészletet használ, más olvasói elvárások kötődnek hozzá. Vagyis lehet valaki remek szépirodalmi szerkesztő, ha nincs otthon a zsánerirodalomban, nem lesz képes megfelelő módon javítani egy fantasyt, egy thrillert, egy romantikus young adult regényt stb.

Ha egy vállalkozásban van több szerkesztő, elképzelhető, hogy felosztották maguk között a szakterületeket. Viszont ha egy szakembernél azt látod, hogy bármit elvállal, szépirodalmi családregényt, könnyed romantikát, mesét, jogi szakszöveget, az nem biztató jel.

• Zsáner és korcsoport ismerete

Valójában minden szerkesztő specializálódik. Legalábbis tudja magáról, hogy sokkal szívesebben dolgozik mondjuk fantasy, sci-fi és thriller történeteken, mint ifjúságin vagy romantikán. Viszont ha éppen nem kérték fel fantasztikus vagy thriller regény szerkesztésére, előfordulhat, hogy mégis elvállal egy romantikusat. Ennek tragikus végkimenetele is lehet.
Például író mesélte, hogy a szerkesztő kiszedette a romantikus regényéből az összes testérzetet, vagy úgy szerkesztette át az érzelmes jeleneteket, hogy a stílusuk Stephen Kingére kezdett hajazni.

Nem csak az fontos, hogy a szerkesztőnek legyen tapasztalata szórakoztató szövegekkel, hanem hogy konkrétan a te zsáneredhez és korcsoportodhoz értsen. Ugyanis az egyes zsánerekhez némileg más eszközkészlet, más olvasói elvárások, más építkezés, más toposzok stb. tartoznak.

Emiatt jelzem külön a honlapon, hogy milyen zsánereket és korcsoportokat vállalok elsősorban, mivel van a legtöbb tapasztalatom. Az évek során sokszor előfordult, hogy felkértek szerkesztésre, és nemet mondtam vagy helyettem egy másik kollégát ajánlottam, mert az én érdekem nem az, hogy minél több kéziratot gondozzak, hanem az, hogy aki megkeres, az a lehető legjobb szolgáltatást kapja tőlem.

• Szaktudás

A legtöbb szabadúszó szerkesztőnek nem csak saját honlapja van, de azon vezet egy blogot, vagy egyéb platformokon oszt meg írástechnika tanácsokat. Egy kicsit gyakorlottabb író elég jól fel tudja mérni pár cikk alapján, valaki mennyire félkészült szakmailag. Szerzők mesélték, hogy azért nem kértek fel valakit, mert olvasták pár posztját a nézőpontokról, és érezték, hogy nem teljesen érti a mindentudó és a közeli E/3 narráció közti különbséget.

Van olyan szabadúszó, aki posztokban kifejti, hogy nem pártolja az explicit erotikus jeleneteket, nem is javasolja, hogy az író ilyeneket rakjon a romantikus regényébe. Ennek ellenére szerkeszt erotikus könyveket.
Ha az illető tanácsaiból kiderül, hogy egy zsánerért kevésbé rajong, vagy más elképzelései vannak róla, mint neked, akkor valószínűleg nem ő lesz az ideális szakember számodra.

Manapság a legtöbb vállalkozás azért ír több oldalas ingyen szakmai anyagokat, hogy megismerd őket, megbizonyosodj a szakértelmükről, arról, hogyan gondolkoznak és hogyan oldanak meg problémákat.
Az ingyenes írástechnika anyagok nemcsak neked segítenek a fejlődésben, hanem szerkesztőt is jobban tudsz választani a kéziratodhoz, ha olvasgatod őket.

Alapvetően nem, és nem is javasolnám, hogy csak az alapján dönts, hogy ki végzett mondjuk magyar szakon. Ott általában nem regényszerkesztést tanulnak az emberek, bár bizonyos egyetemeken létezhet kéziratszerkesztés specializáció. Viszont általában az sem a zsánerirodalomra koncentrál.
Sok kollégát ismerek, akiknek nincs „komolyabb” irodalmi végzettségük, de remekül dolgoznak.

Ma már elérhetők nem egyetemi szerkesztő képzések is. Ezek közül ami több hónapos, gyakorlatorientált, és olyan ember tartja, akinek valódi szerkesztői tapasztalata van, az jó ajánlólevél. Viszont ahogy korábban említettem, léteznek pár hetes vagy napos szerkesztő képzések is, amik komolyan állítják, hogy annak elvégzésével valaki már dolgozhat szerkesztőként. Mindenki tudja, hogy egy szakmát nem lehet pár hét alatt megtanulni.
Párszor kérdezték tőlem, hogy érdemes kreatív írás kurzusokra menni, ha valaki szerkesztő szeretne lenni. Ártani nem ártanak, de egyébként nem.

Az regényszerkesztés ára változó, és nagyban függ attól, hogy a szakember mennyire tapasztalt, és az adott kézirat mennyi munkát igényel.
A teljes szerkesztés több szakértelmet kíván, és időigényesebb, mint a stilisztikai szerkesztés. Ahogy az irodalmi szerkesztés is sokkal időigényesebb, mint a korrektúra.

Minden ágazatban jellemző, hogy a kezdők kevesebbet kérnek, mint a tapasztaltabb kollégák, de még egy kezdő szerkesztő esetében is ha 16.000 forintos ívdíj alatt kér, az általában vagy azt jelenti, hogy nagyon kezdő, és tapasztalatot akar gyűjteni, vagy igazából olvasószerkesztői munkát végez, nem teljes szerkesztést.
Viszont ha egy kézirat átlagos mennyiségű szerkesztést igényel, és azért valaki jóval 30.000 Ft/ív fölött számláz, az talán már túlárazott.

Van olyan, hogy a szerkesztő elé olyan szöveg kerül, amivel rengeteg munka lenne, és még azután sem biztos, hogy eléri azt a szintet, hogy érdemes legyen kiadni. A szerkesztő fejleszteni tud kéziratokat, de nem tudja újraírni. Ilyenkor a szerző szempontjából is jobb, ha az ember nem vállalja el a munkát. Érdemes hallgatni a szerkesztőre, ha azt mondja, hogy a kézirat még nem érett a kiadásra. Ilyen esetekben én inkább a Regényfejlesztés szolgáltatást szoktam javasolni.

Általánosságban azt tanácsolom, hogy ne az első vállalkozót válaszd, akinek felugrik a hirdetése. Nézz körül a lehetőségek között, gondold át, a te történeted kinél lenne a legjobb helyen.

Ha nem tudod eldönteni, hogy Regényfejlesztésre, Tartalmi vagy Teljes szerkesztésre lenne szükséged, kérj tőlem 15 perces ingyen minikonzultációt!

---

Ha érdekel, hogy néz ki egy profi szerkesztés, kattints ide.

Tévhitek a szabadúszó szerkesztőkről: https://nancypeske.com/7commonmyths/

Jó tanácsok, hogy mire figyelj a szerkesztő kiválasztáskor: https://www.sfwa.org/other-resources/for-authors/writer-beware/editors/#Warning

---