Mióta megjelentek a piacon az élfestett könyvek, a lelkes hangok mellett időről időre megjelennek a kritikusok is, akik kifejezeten fölöslegesnek tartják az ahhoz hasonló díszítéseket (pl. belső illusztrációkat) a könyveken, és szerintük csak felverik a könyvek árát.
Az ízléssel nem lehet és nincs is értelme vitatkozni, ezzel a cikkek nem az a célom, hogy mindenkit meggyőzzek arról, hogy szeresse meg a könyveken az élfestést és az egyéb díszítő elemeket, mert érthető, hogy ezeket sokan miért tartják fölöslegesnek, hisz a műélvezethez nem adnak hozzá.
Viszont azt is jó megérteni, hogy miért terjedtek el a díszítések és a különleges kiadások, és azt hogy ezek alkalmazása hogyan járul hozzá az olvasók megtartásához és a kiadók fennmaradásához.
1. A könyvek árának emelkedése
Tény, hogy az élfestés és az egyéb díszítés megemelheti a könyv árát, és ez egy komoly érv ellene. (Szerintem sem szabad rákényszeríteni az olvasókra egy túlárazott élfestett változatot azzal, hogy más kivitelben meg sem jelenik.)
Viszont paradox módon minél kevesebb könyvet tudnak megengedni maguknak az emberek, annál nagyobb szerepet kaphatnak a különleges kiadások.
Régen a könyv olcsó szórakozási lehetőségnek számított, mára szinte „luxus” lett, amiből jó, ha egy könyvmoly havi egyet meg tud engedni magának. Ám ha luxustermék, akkor többet is várunk tőle fogyasztóként, mint régen, amikor puszta kíváncsiságból, akár egy érdekes cím miatt megvettünk egy könyvet a boltban.
6000-7000 Ft egy könyvért irtó soknak tűnik, de ha 8-9000 Ft-ért megkapod élfestve vagy valami egyéb extrával, úgy is drágának fogod gondolni, de mégis úgy érzed, hogy legalább valami pluszt kaptál a pénzedért.
Ha bemész egy drogériába vagy lakberendezési áruházba, a 3000 Ft-os gyertyát drágának fogod érezni, és akkor már inkább megrendelsz egy különlegesebb gyertyát 5000 Ft-ért, ami szójaviasz, érdekes az illata, szebb a csomagolása stb.
A magyar könyvkereskedelem alfája és omegája évtizedekig az árakció volt, és mivel az árkötöttség miatt már nem lehet akciózni, mit csinál az okos kereskedő, ha ráadásul még a vásárlók száma is csökken? Jobb/exkluzívabb terméket dob ki kicsit drágábban, ami azt is jelenti, hogy a drágább könyvből kevesebbet kell eladni, hogy ugyanott tartson bevétel szempontjából.
Szerzői kiadásos íróknak is ezt javasolnám, hogy legyen a könyvéből egy sima kiadás alacsonyabb áron, de ha nem tud akciózni, kínáljon drágább termékeket, díszkiadást, könyves dobozt, ajándéktárgyakat stb.
Ha valamit nem rendszeresen veszünk, és luxusként vagy ritka jutalomként tekintünk rá, akkor nem az lesz a fő szempont, hogy a legalacsonyabb áron kaparintsuk meg, hanem hogy a lehető legtöbb örömet leljük benne. Ezért amikor a könyvek ára elérte azt a lélektani határt, hogy még a rendszeres olvasók is meggondolják, hogy milyen köteteket vásárolnak meg, emiatt nagyobb lett a kiadók közti verseny, már elkezdtek számítani olyan irodalmi értéken túli tulajdonságok is, mint a külalak.
Közgazdászok utóbbi időben sokat beszélnek róla, hogy recesszió idején az emberek a komolyabb luxuscikkeket nem vesznek meg (pl. új autó), de megvesznek olyan számukra luxust jelentő szerényebb élvezeti cikkeket, mint pl. kézműves csokoládé vagy gyertya. A különlegesebb könyvkiadások is a megfizethető „luxus” kategóriába esnek, amiket akkor is érdemes lehet kihozi, ha lejtmenetben van a gazdaság.
2. Verseny az illegális könyvletöltéssel
Felmérésekből látszik, hogy az emberek egy része akkor is az illegális letöltést választja, ha nem szegény, és megengedhetné magának a vásárlást.
Azért kétségtelen, hogy ha az embereknek kevesebb a pénzük, jobbik esetben elkezdenek könyvtárba járni a könyvekért (legalább ebből egy kis bevétele van az íróknak), rosszabbik esetben még inkább hajlamosak a legális vásárlás helyett az illegális letöltéshez fordulni.
Egy regényt el lehet olvasni könyvtárból kölcsönzött könyvként is, el lehet olvasni telefonon is, az olvasási élmény nem lesz drasztikusan más, mint egy papírkönyvnél. Ráadásul az ekönyv nem foglal helyet a polcon.
Ahhoz, hogy a papírkönyvek fel tudják venni az illegálisan letöltött könyvekkel a versenyt, többet kell nyújtaniuk annál, hogy a vásárló megdicsérheti magát, hogy támogatta a könyvkiadást.
A kiadók nem nagyon tehetnek mást, mint hogy sokszorozzák mindazt a plusz értéket, ami egy nyomtatott könyv megvásárlásával jár. Ennek pedig a fő módszere, hogy a könyvet fizikailag teszik vonzóbbá, így a papírkönyv plusz esztétikai értékkel rendelkezik.
Az olvasó gyönyörködhet benne, kirakhatja a polcra, valamint kifejezheti a kötődését a történethez az által, hogy különleges kivitelben veszi meg. Ha valaki a Gyűrűk Uráért vagy a Csillagok háborújáért rajong, a rajongásának kifejeződése az, hogy megvesz egy drágább relikviát. Ugyanúgy a könyveknél fokozza az elköteleződést a történet, az író, a kiadó felé, ha az adott regényt az olvasó extrább kivitelben veszi meg.
3. Közösségi média és könyvmarketing- booktok, booktube, bookstagram
Egy fontos szempont, ami miatt szükséges lett, hogy a könyvek esztétikusabban nézzenek ki, hogy a népszerűsítésük leginkább a közösségi médiában történik. Azon belül is a legnagyobb könyves közösség az Instagramon és a TikTokon van, ahol elsősorban a vizualitás a fontos.
Már kevésbé számítanak a kritikák, sőt, még a kiadói marketing is kevésbé hatékony mint évekkel ezelőtt. Egy könyv sikerét elsősorban az tudja ma megalapozni, ha minél többen posztolnak róla. Beszélgettem egy nagyobb kiadó marketingesével, és ő is azt mondta, hogy ők sikert elsősorban nem a lájkokban mérik, hanem hogy a könyveikkel hány posztban találkoznak.
Tehát a kiadóknak, íróknak az az érdeke, hogy minél több tartalom készüljön egy könyvről, és egyrészt ezt azzal lehet biztosítani, ha egy könyv szép, vizuálisan érdekes, az olvasók szívesen lefotózzák és büszkélkednek vele.
Valamint az online könyves közösségeknél egyrészt státusszimbólum egy szép kiadás birtoklása, másrészt közösségépítő jellege van, hogy megmutatják egymásnak a könyvespolcukat, és hogy melyek a legszebb kötetek rajta.
Több évezredes hagyománya van a különleges, ritka könyvek gyűjtésének, és azt részben a közösségi médiának és a fiatal könyvmolyoknak köszönhetjük, hogy megnőtt a kereslet a limitált kiadások iránt, aminek van egy olyan pozitív hozadéka is, hogy munkát adnak tehetséges illusztrátoroknak.
4. Időtállóbb könyvek
Sokan érvelnek amellett, hogy a könyvnek a tartalma számít, nem a külseje, ami persze így van, de egy jellegtelen borítójú, külsejű könyvhöz kevésbé fogunk ragaszkodni, nem őrizzük meg. Még ha a történet a kedvencünk is, magát a kötetet könnyebben lecseréljük egy új kiadásra. Vagy egyszerűen megvesszük ekönyvben.
Örököltem olyan 1920-as években megjelent Anna Kareninát, aminek gyönyörű arany növényi mintás dombornyomás van a borítóján, és nyilván azt megtartottam, míg a 80-as években tömeggyártott jellegtelen barna klasszikusokat már nem, mert azoknak nincs olyan esztétikai vagy kultúrtörténeti értéke (a műnek nyilván van, de a kiadásnak nincs).
Lehet ilyen szempontból is nézni az élfestés meg a különleges kiadásokat, hogy míg a szocializmusban tömeggyártott Világirodalom remekei sorozatot már az antikváriumok se veszik be, addig ha valaki megvesz drágábban egy szebb kivitelű regényt, azt valószínű nem fogja kidobni évek múlva. Ha nem is tartja meg, eladja vagy továbbajándékozza, ami fenntarthatóság szempontjából jobb. Az exkluzív vagy gyűjtői kiadásoknak akár még növekedhet is az értékük évek múltán.
Tény, hogy egy élfestéstől nem lesz valami rögtön különleges kiadás, és bizonyos könyvekhez egyszerűen nem illik, vagy ha „kényszerből”, igénytelenül van kivitelezve, akár ronthat a könyv kinézetén, olcsónak fog tűnni tőle. Viszont az utóbbi évben javult a technológia, a grafikák is igényesebbek.
Remélhetőleg folytatódni fog a fejlődés, és megjelennek olyan exkluzív kiadások is, amelyeknek akár önmagukban is művészeti értékük lehet.
***
Szóval megmenti az élfestés a könyvkiadást?
Önmagában nem fogja, de Amerikában, ahol olcsóbban és egyszerűbben hozzá lehet jutni az ekönyvekhez, a dekoratív kiadások biztosítják azt, hogy a papírkönyvek keresettek maradjanak.
Itthon pedig a szebb kiadások segítenek megtartani a vásárlókat, fellendítik a közösségi média marketinget, illetve kicsit ellensúlyozzák a komoly gazdasági visszaesést, amit a cégek a gazdasági pangás, infláció, árkötöttség stb. miatt nyögnek jelenleg is.
Lehet, hogy sokakat nem vesz le a lábáról egy csinosan dekorált könyv, de a kiadóknak, íróknak és úgy általában az olvasóknak is addig jó, amíg megmarad a fokozott érdeklődés a szép kiadások iránt.
Ha a fiataloknak épp egy sárkányos élfestés hozza meg a kedvét az olvasáshoz, lehet ellene kifogásunk?
