Már közhelynek számít az a tanács, hogy ha valaki író szeretne lenni, akkor írjon sokat, és olvasson sokat. Az igazság viszont az, hogy spontán nem úgy olvasunk, hogy azáltal bármi használhatót megtudnánk az írásról. A többség olvasás közben elsősorban a történetre koncentrálnak tudni akarják, mi történik a következő lapon, és maga a mű megformáltságára kevésbé […]
A regényírók körében a Hős útja az egyik legismertebb és legnépszerűbb szerkezet, sok szerző viszont túlzottan korlátozónak érzi, ezért nem tudja használni.Ám ha túllépünk a szerkezet szó szerinti értelmezésén, és nem a regény cselekményét próbáljuk beleerőltetni a sablonba, kiderül, hogy a Hős útja remekül használható a karakterábrázolás mélyítésére. Eddig cikkekben is többször foglalkoztam a Hős
Bár íróként sokan nem a Hős útja szerkezettel dolgoznak, de ha felmerül a kérdés, hogy mi a nyugati történetek tradicionális struktúrája, a legtöbben a Hős útját említik. Ez nem véletlen, hisz Joseph Cambell kutatásai épp arra irányultak, hogy találjon egy olyan univerzális mítoszt (monomítoszt), ami a legtöbb kultúrában fellelhető. Évtizedeken keresztül el is fogadtuk, hogy
A női mítoszról és a Hősnő útjáról regényíróknak TOVÁBB OLVASOM »
„A mítosz növekszik és érik, ahogy alapszerkezetének keretén belül új kísérletek születnek… A mítosz végtelenül rugalmas, számtalan variációja létezhet anélkül, hogy elveszítené varázsát. És mindnyájunkat túl fog élni.”A hős útja (külföldi) írós körökben az egyik legelterjedtebb dramaturgiai módszer, amely Joseph Cambell amerikai mítosz- és valláskutató Az ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces, magyarul
A hős útja – a mitikus történetstruktúráról regényíróknak TOVÁBB OLVASOM »
Ez a bejegyzés főként azoknak szól, akik szeretnének belekezdeni az első regényükbe, esetleg eddig inkább novellákat írtak, fanfictiont, vagy már van több regénytöredékük, de valamiért mindig félbehagyták őket. Illetve azoknak, akik már évek óta próbálják befejezni a könyvüket, de még mindig nem látják a fényt az alagút végén. Aki éppen az első regényét kezdi, az
Az „izgalom” vagy az „unalom” elég megfoghatatlan kategória, ha az irodalomról van szó, hisz lehetséges, hogy valaki szörnyen érdekesnek tart egy olyan könyvet, amit más pár fejezet után lerak. Az író nem tudja befolyásolni az olvasó ízlését vagy érdeklődési körét, de így is sokféle eszköz áll a rendelkezésére, hogy megtartsa és felkeltse a közönség érdeklődését.
10 tanács íróknak, hogy az olvasó soha ne unja a regényedet TOVÁBB OLVASOM »
